- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible John 1:6
- Reference check
- Tier 1
Show text
There was a man sent from God, whose name was John.
Opening
Opening page.
Hebrew Reduced
Showing 50 of 552 checked matches: 2 names, 550 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
There was a man sent from God, whose name was John.
Bind up the testimony, seal the law among my disciples.
How goodly are thy tents, O Jacob, and thy tabernacles, O Israel!
And he asked them, How many loaves have ye? And they said, Seven.
For their feet run to evil, and make haste to shed blood.
Rjraa vaajaM na gadhyaM yuyuuSan kavir yad ahan paaryaaya bhuuSaat
vishve devaaH shRNutemaM havam me ye antarikSe ya upa dyavi STha
yuvam atyasyaava nakSatho yad vipatmano naryasya prayajyoH
vakSyantiived aa ganiiganti karNam priyaM sakhaayam pariSasvajaanaa
adha shvetaM kalashaM gobhir aktaM kaarSmann aa vaajy a\kramiit sasavaan
yat te vayam praminaama vrataani sa no mRLa suSakhaa deva vasyaH
Rbhush cakra iiDyaM caaru naama vishvaani devo vayunaani vidvaan
divo vaa naabhaa ny a\saadi hotaa stRNiimahi devavyacaa vi barhiH
ayam me devaH savitaa tad aaha drva\nna id vanavat sarpirannaH
saM jaagRvadbhir jaramaaNa idhyate dame damuunaa iSayann iLas pade
tava tya indra sakhyeSu vahnaya Rtam manvaanaa vy a\dardirur valam
ta ukSitaaso mahimaanam aashata divi rudraaso adhi cakrire sadaH
marmaaNi te varmaNaa chaadayaami somas tvaa raajaamRtenaanu vastaam
aty akramiid arjunaM vaaram avyayam atkaM na niktam pari somo avyata
yasya duutaH prahita eSa etat tasmai yamaaya namo astu mRtyave
aa vRtrahendrash carSaNipraas tuviSTamo naraaM na iha gamyaaH
sa suSTubhaa sa Rkvataa gaNena valaM ruroja phaligaM raveNa
yathaa kSayaama sarvaviirayaa vishaa tan naH shardhaaya dhaasathaa sv ai\ndriyam
yac cyaavayatha vithureva saMhitaM vy adriNaa patatha tveSam arNavam
πάλλων δʼ ὀξέα δοῦρα κατὰ στρατὸν ᾤχετο πάντῃ
θρυλίχθη δὲ μέτωπον ἐπʼ ὀφρύσι· τὼ δέ οἱ ὄσσε
πλῆξʼ αὐτοσχεδίην· ὃ δʼ ἄρʼ ὕπτιος οὔδει ἐρείσθη·
ἐντροπαλιζομένην· ταχέες δʼ ἔκπιπτον ὀϊστοί.
οὔ τοι ἀπόβλητον ἔπος ἔσσεται ὅττί κεν εἴπω·
Αἴσυμνόν τʼ Ὦρόν τε καὶ Ἱππόνοον μενεχάρμην.
Νέστωρ Ἰδομενεύς τε γέρων θʼ ἱππηλάτα Φοῖνιξ
ὡς ἂν ἔπειτʼ ἀπὸ σεῖο φίλον τέκος οὐκ ἐθέλοιμι
Τρώων χαιρήσειν, ὅς τις σχεδὸν ἔγχεος ἔλθῃ.
Ἕκτορ ἐμῷ θυμῷ πάντων πολὺ φίλτατε παίδων,
πᾶν δʼ ὑπεθερμάνθη ξίφος αἵματι· τὸν δὲ κατʼ ὄσσε
νόσφι θεῶν ὅτʼ ἐσᾶλτο πύλας· πυρὶ δʼ ὄσσε δεδήει.
τόφρα δʼ ἐπὶ Τρώων στίχες ἤλυθον ἀσπιστάων·
ὣς οἳ μὲν τοιαῦτα πρὸς ἀλλήλους ἀγόρευον,
οἴκαδέ περ σὺν νηυσὶ νεώμεθα ποντοπόροισιν
τίμησόν μοι υἱὸν ὃς ὠκυμορώτατος ἄλλων
ὣς οἳ μὲν τοιαῦτα πρὸς ἀλλήλους ἀγόρευον
τέκνον ἐμὸν τέο μέχρις ὀδυρόμενος καὶ ἀχεύων
ἢ συσὶ κάπροισιν, τῶν τε σθένος οὐκ ἀλαπαδνόν.
ἀλλήλους πτώσσοιμεν ἀνὰ πτολέμοιο γεφύρας.
τὴν μὲν ἄρʼ Οὔλυμπον δὲ πόδες φέρον· αὐτὰρ Ἀχαιοὶ
τῶν δʼ ὥς τε ψαρῶν νέφος ἔρχεται ἠὲ κολοιῶν
ἴχνια τύπτε πόδεσσι πάρος κόνιν ἀμφιχυθῆναι·
ὃς δέ κε κέρδεα εἰδῇ ἐλαύνων ἥσσονας ἵππους,
Αὐτομέδων· ὄπιθεν δὲ κορυσσάμενος βῆ Ἀχιλλεὺς
فَإِذَا سَوَّيْتُهُ وَنَفَخْتُ فِيهِ مِنْ رُوحِي فَقَعُوا لَهُ سَاجِدِينَ