- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Nehemiah 7:24
- Reference check
- Tier 1
Show text
The children of Hariph, an hundred and twelve.
Opening
Opening page.
Hebrew Reduced
Showing 50 of 703 checked matches: 5 names, 698 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
The children of Hariph, an hundred and twelve.
Also the word of the LORD came unto me, saying,
ushantas tvaa ni dhiimahy ushantaH sam idhiimahi
pariSadyaM hy araNasya rekNo nityasya raayaH patayaH syaama
prati vaaM suura udite mitraM gRNiiSe varuNam
pro Sv a\smai puroratham indraaya shuuSam arcata
aat soma indriyo raso vajraH sahasrasaa bhuvat
vibhaktaasi citrabhaano sindhor uurmaa upaaka aa
pratnaM hotaaram iiDyaM juSTam agniM kavikratum
shakra eNam piipayad vishvayaa dhiyaa hinvaanaM na vaajayum
yajiSThaM tvaa vavRmahe devaM devatraa hotaaram amartyam
yo agniH kravyavaahanaH pitRRn yakSad RtaavRdhaH
suuryaaM yo brahmaa vidyaat sa id vaadhuuyam arhati
sutaavantas tvaa vayam prayasvanto havaamahe
οὐ μέν με κτενέεις, ἐπεὶ οὔ τοι μόρσιμός εἰμι.
τοὺς ἴμεν οἷσι χρεῖος ὀφείλετʼ ἐν Ἤλιδι δίῃ·
ἐς μέσον ἀμφοτέροισι δικάσσατε, μὴ δʼ ἐπʼ ἀρωγῇ,
ὅσσον ἐγὼ μετὰ πᾶσιν ἀτιμοτάτη θεός εἰμι.
ἀσπίδος ἀμφιβρότης, περὶ δʼ ἔγχεϊ χεῖρα καμεῖται·
μηδʼ οὕτω Τρώεσσιν ἔα δάμνασθαι Ἀχαιούς.
δώρῳ ἔπι μεγάλῳ; μισθὸς δέ οἱ ἄρκιος ἔσται.
Νιρεὺς Ἀγλαΐης υἱὸς Χαρόποιό τʼ ἄνακτος
εἷος ὁ ταῦθʼ ὅρμαινε κατὰ φρένα καὶ κατὰ θυμὸν
ὣς Ἀχιλεὺς Τρώεσσι πόνον καὶ κήδεʼ ἔθηκεν.
μηκέτι παῖδε φίλω πολεμίζετε μηδὲ μάχεσθον·
χάλκεος, ὃν φορέεσκε, μέσῃ δʼ ἐν γαστέρι πῆξε.
ἴθυσαν δὲ κύνεσσιν ἐοικότες, οἵ τʼ ἐπὶ κάπρῳ
ἐς κλισίην ἐλθόντες ἐπὶ κλισμοῖσι κάθιζον.
ὥς ῥα σὺ ἤϊε Φοῖβε πολὺν κάματον καὶ ὀϊζὺν
θρῴσκων τις κατὰ κῦμα μέλαιναν φρῖχʼ ὑπαΐξει
τολμήσεις Διὸς ἄντα πελώριον ἔγχος ἀεῖραι.
οἳ μὲν δὴ παρὰ νηυσὶν ἐρητύοντο μένοντες,
πιστὸς ὁ καλῶν ὑμᾶς, ὃς καὶ ποιήσει.
κλῦθί μευ ἀργυρότοξʼ, ὃς Χρύσην ἀμφιβέβηκας
πρὶν κάμνει πρὶν πάντας ἐρωῆσαι πολέμοιο.
ἐν καθαρῷ ὅθι δὴ νεκύων διεφαίνετο χῶρος.
ἔνθʼ Ὕπνῳ ξύμβλητο κασιγνήτῳ Θανάτοιο,
ἐν καθαρῷ, ὅθι δὴ νεκύων διεφαίνετο χῶρος
ἐξέρρηξεν ὁδοῖο, βάθυνε δὲ χῶρον ἅπαντα·
πῦρ ἐθέλεις ἀΐδηλον, ἐπεὶ χόλος ἔμπεσε θυμῷ,
θυμοῦ καὶ ψυχῆς κεκαδὼν κλυτὰ τεύχεʼ ἀπηύρα·
κλαῖον, ἐπεὶ δὴ πρῶτα πυθέσθην ἡνιόχοιο
ὡς δʼ ὑπὸ λαίλαπι πᾶσα κελαινὴ βέβριθε χθὼν
κοῦροι δʼ ὀρχηστῆρες ἐδίνεον, ἐν δʼ ἄρα τοῖσιν
Τληπόλεμʼ ἤτοι κεῖνος ἀπώλεσεν Ἴλιον ἱρὴν
ἀλλʼ ὅτε δὴ καὶ κεῖνος ἀπήχθετο πᾶσι θεοῖσιν,
ἦ, καὶ ἐπῶρτʼ Ἀχιλῆϊ κυκώμενος ὑψόσε θύων
χειρί τέ μιν κατέρεξεν ἔπος τʼ ἔφατʼ ἐκ τʼ ὀνόμαζε·
وَأَنَّهُ لَمَّا قَامَ عَبْدُ اللَّهِ يَدْعُوهُ كَادُوا يَكُونُونَ عَلَيْهِ لِبَدًا
إِنْ يَدْعُونَ مِنْ دُونِهِ إِلَّا إِنَاثًا وَإِنْ يَدْعُونَ إِلَّا شَيْطَانًا مَرِيدًا