- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Psalms 72:20
- Reference check
- Tier 1
Show text
The prayers of David the son of Jesse are ended.
Opening
Opening page.
Hebrew Reduced
Showing 50 of 688 checked matches: 9 names, 679 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
The prayers of David the son of Jesse are ended.
All hands shall be feeble, and all knees shall be weak as water.
One kid of the goats for a sin offering:
sarvaM sa puutam ashnaati svaditam maatarishvanaa
shyaavaashvasya sunvato .atriiNaaM shRNutaM havam
mamac cana tvaa yuvatiH paraasa mamac cana tvaa kuSavaa jagaara
sado dvaa cakraate upamaa divi samraajaa sarpiraasutii
yo brahmaNe sumatim aayajaate vaajasya saatau paramasya raayaH
dhruvaM vishvam idaM jagad dhruvo raajaa vishaam ayam
taabhyaam idaM vishvam ejat sam eti yad antaraa pitaram maataraM ca
raNvam paavakashociSaM yajiSThaM sapta dhaamabhiH
kadaa stomaM vaasayo .asya raayaa kadaa dhiyaH karasi vaajaratnaaH
ubhe sushcandra sarpiSo darvii shriiNiiSa aasani
aa tuu na indra kSumantaM citraM graabhaM saM gRbhaaya
ahann ahim parishayaanam arNa ojaayamaanaM tuvijaata tavyaan
agnir hotaa purohito .adhvarasya vicarSaNiH
somam indraabRhaspatii pibataM daashuSo gRhe
sobharyaa upa suSTutim maadayasva sva\rNare
sapta hotaaras tam id iiLate tvaagne sutyajam ahrayam
pra yad aanaD visha aa harmyasyoru kraMsate adhvare yajatraH
Τρωσὶν δʼ ἄγγελος ἦλθε ποδήνεμος ὠκέα Ἶρις
ἤτοι ὃ Ἰφιδάμαντα κασίγνητον καὶ ὄπατρον
ἀχνύμενος· μένεος δὲ μέγα φρένες ἀμφιμέλαιναι
τὸν δʼ οὔτʼ ἄρ τε γέφυραι ἐεργμέναι ἰσχανόωσιν,
ἄψορρόν οἱ θυμὸς ἐνὶ στήθεσσιν ἀγέρθη.
εἴπʼ ἄγε μʼ ὦ πολύαινʼ Ὀδυσεῦ μέγα κῦδος Ἀχαιῶν
πρίν τινα κεκριμένον καταβήμεναι ἐκ Διὸς οὖρον,
οἳ δʼ ἐπεὶ οὖν ἤγερθεν ὁμηγερέες τε γένοντο,
Ἕκτορα· τοῦ νῦν εἵνεχʼ ἱκάνω νῆας Ἀχαιῶν
ἰῷ ἐπεσσύμενον βάλε τείχεος ὑψηλοῖο,
σφῶϊν δὲ πρίν περ τρόμος ἔλλαβε φαίδιμα γυῖα
παντοίας· τὼ καί σε διδασκέμεν οὔ τι μάλα χρεώ·
εἰ δʼ ἄγετʼ ἀμφὶ πόλιν σὺν τεύχεσι πειρηθῶμεν,
οὐδʼ ἔρρηξεν χαλκός, ἀνεγνάμφθη δέ οἱ αἰχμὴ
εἰ μὴ ἄρʼ ὀξὺ νόησε Ποσειδάων ἐνοσίχθων·
Πατρόκλεις τί νύ μοι μαντεύεαι αἰπὺν ὄλεθρον;
αὐτὰρ ἐπεὶ δὴ τεῖχος ἐπεσσυμένους ἐνόησε
πολλοὶ γὰρ κατὰ ἄστυ μέγα Πριάμου ἐπίκουροι,
οὐ θέμις ἐστὶ λοετρὰ καρήατος ἆσσον ἱκέσθαι
καὶ τὸ μὲν ἄντα ἰδὼν ἠλεύατο φαίδιμος Ἕκτωρ·
ἀργύρῳ ἀντομένη μόλιβος ὣς ἐτράπετʼ αἰχμή.
ἄνδρʼ ὁρόω κρατερὼ ἐπὶ σοὶ μεμαῶτε μάχεσθαι
ἐσθέμεναι προσφῦσα· τότʼ ἄντιτα ἔργα γένοιτο
κτεινομένους ἐφέπων· ῥέε δʼ αἵματι γαῖα μέλαινα.
ἀλλʼ οὐ Ζεὺς ἄνδρεσσι νοήματα πάντα τελευτᾷ·
ἑσσάμενοι, κεφαλὰς δὲ παναίθῃσιν κορύθεσσι
κτείνοντές τʼ αὐτοὺς ἀνά τʼ ἔντεα καλὰ λέγοντες,
αὐτὸν καὶ θεράποντα σὺν ἔντεσι μαρμαίροντας,
Ἀργείων παρὰ νηυσὶ καὶ ἀγχέμαχοι θεράποντες,
فَجَعَلْنَا عَالِيَهَا سَافِلَهَا وَأَمْطَرْنَا عَلَيْهِمْ حِجَارَةً مِنْ سِجِّيلٍ