- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Leviticus 23:23
- Reference check
- Tier 1
Show text
And the LORD spake unto Moses, saying,
Opening
Opening page.
Hebrew Reduced
Showing 50 of 691 checked matches: 20 names, 671 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
And the LORD spake unto Moses, saying,
The men of the other Nebo, fifty and two.
And the LORD spake unto Moses, saying,
And the LORD spake unto Moses, saying,
And the LORD spake unto Moses, saying,
And the LORD spake unto Moses, saying,
And the LORD spake unto Moses, saying,
And the LORD spake unto Moses, saying,
aa naH somam pavitra aa sRjataa madhumattamam
aghnate viSNave vayam ariSyantaH sudaanave
gharmo na vaajajaTharo .adabdhaH shashvato dabhaH
punaana indav aa bhara soma dvibarhasaM rayim
hantaa dasyor manor vRdhaH patir divaH
sasRvaaMsam iva tmanaagnim itthaa tirohitam
kas tam indra tvaavasum aa martyo dadharSati
ye cid dhi mRtyubandhava aadityaa manavaH smasi
ἀμφοτέρῃσιν χερσὶ παρειάων ἁπαλάων
πάντʼ ἐθέλω δόμεναι καὶ οἴκοθεν ἄλλʼ ἐπιθεῖναι.
χειρὶ δὲ νεκταρέου ἑανοῦ ἐτίναξε λαβοῦσα,
συλεύειν, μή μοί τι κακὸν μετόπισθε γένηται.
ἀλλʼ οὔ οἱ τότε γε χραῖσμʼ Ἄρτεμις ἰοχέαιρα,
νῦν δέ με λευγαλέῳ θανάτῳ εἵμαρτο ἁλῶναι
βροντήσας δʼ ἄρα δεινὸν ἀφῆκʼ ἀργῆτα κεραυνόν,
παρακαλῶ οὖν ὑμᾶς, μιμηταί μου γίνεσθε.
κεῖσθαι, ἐπεὶ συνέχευε θεὸς Δαναοῖσι μεγήρας·
ἀΐξας ἀπέκοψε παρήορον οὐδʼ ἐμάτησε·
ἠμὲν ἀνακλῖναι πυκινὸν νέφος ἠδʼ ἐπιθεῖναι.
αὐτὰρ ἐπεὶ δὴ τεῦξε σάκος μέγα τε στιβαρόν τε,
διογενὲς Λαερτιάδη πολυμήχανʼ Ὀδυσσεῦ
λείπετʼ ἀγακλῆος Μενελάου δουρὸς ἐρωήν·
νῦν δʼ ἐπεὶ ἐκ χειρῶν γέρας εἵλετο καί μʼ ἀπάτησε
οἷ τʼ αὐτῷ, ἐπεὶ οὔ τι θεῶν ἐκ θέσφατα ᾔδη.
ἀλλʼ ἀστεμφὲς ἔχεσκεν ἀΐδρεϊ φωτὶ ἐοικώς·
ἕξουσιν γὰρ πάντας ἐϋκνήμιδες Ἀχαιοί·
φηγῷ κεκλιμένος· κεκάλυπτο δʼ ἄρʼ ἠέρι πολλῇ.
ἀσκηθής μοι ἔπειτα θοὰς ἐπὶ νῆας ἵκοιτο
ἠὲ σὺ Πηλεΐδη πάντων ἐκπαγλότατʼ ἀνδρῶν,
ἀμπνεῦσαι· πάντῃ δὲ κακὸν κακῷ ἐστήρικτο.
Ἕκτορα Πριαμίδην μάλα περ μεμαῶτα καὶ αὐτόν.
αὐτίκα δʼ ἀργεννῇσι καλυψαμένη ὀθόνῃσιν
Ἀπόλλωνι ἄνακτι, τὸν ἠΰκομος τέκε Λητώ·
βῆ ῥα μέγα ἰάχων· ἰνδάλλετο δέ σφισι πᾶσι
εἴσομαι εἴ κέ μʼ ὁ Τυδεΐδης κρατερὸς Διομήδης
εἰ δέ τι τῶνδʼ ἐπίορκον ἐμοὶ θεοὶ ἄλγεα δοῖεν
αὐτὰρ ἐπεὶ τάρπημεν ἐδητύος ἠδὲ ποτῆτος,
στῆτʼ αὐτοῦ, καὶ λαὸν ἐρυκάκετε πρὸ πυλάων
قَالَ يَا أَيُّهَا الْمَلَأُ أَيُّكُمْ يَأْتِينِي بِعَرْشِهَا قَبْلَ أَنْ يَأْتُونِي مُسْلِمِينَ
سَرَابِيلُهُمْ مِنْ قَطِرَانٍ وَتَغْشَى وُجُوهَهُمُ النَّارُ
فَأُلْقِيَ السَّحَرَةُ سُجَّدًا قَالُوا آمَنَّا بِرَبِّ هَارُونَ وَمُوسَى
كُلُوا وَارْعَوْا أَنْعَامَكُمْ إِنَّ فِي ذَلِكَ لَآيَاتٍ لِأُولِي النُّهَى