- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Psalms 121:2
- Reference check
- Tier 1
Show text
My help cometh from the LORD, which made heaven and earth.
Opening
Opening page.
Hebrew Ordinal
Showing 50 of 206 checked matches: 206 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
My help cometh from the LORD, which made heaven and earth.
And Joseph knew his brethren, but they knew not him.
And he set up the hanging at the door of the tabernacle.
The son of Jahath, the son of Gershom, the son of Levi.
The sons of Esau; Eliphaz, Reuel, and Jeush, and Jaalam, and Korah.
pari divyaani marmRshad vishvaani soma paarthivaa
praite vadantu pra vayaM vadaama graavabhyo vaacaM vadataa vadadbhyaH
dyaavaa ha kSaamaa prathame Rtenaabhishraave bhavataH satyavaacaa
duSTaraa yasya pravaNe normayo dhiyaa vaajaM siSaasataH
kratvaa shukrebhir akSabhir RNor apa vrajaM divaH
saM raayaa bhuuyasaa sRja mayobhunaa tuvidyumna yashasvataa
ya ushataa manasaa somam asmai sarvahRdaa devakaamaH sunoti
sa puurvyo vasuvij jaayamaano mRjaano apsu duduhaano adrau
stotram indraaya gaayata purunRmNaaya satvane
vishve no devaa avasaa gamantu vishvam astu draviNaM vaajo asme
vaishvaanara tava dhaamaany aa cake yebhiH svarvid abhavo vicakSaNa
taa asya suudadohasaH somaM shriiNanti pRshnayaH
yad vaavantha puruSTuta puraa cic chuura nRNaam
yad indra te catasro yac chuura santi tisraH
apaanyad ety abhy a\nyad eti viSuruupe ahanii saM carete
εἰ μὴ Πάτροκλος θεόφιν μήστωρ ἀτάλαντος
νηυσὶν ἔπι γλαφυρῇσιν ἐλαυνέμεν· ἤχθετο γὰρ κῆρ.
πρῆσε χανών· θανάτου δὲ μέλαν νέφος ἀμφεκάλυψεν.
ἄρξωσι πρότεροι ὑπὲρ ὅρκια δηλήσασθαι.
χώρησεν δʼ ἄρα τυτθὸν ἐπάλξιος· οὐδʼ ὅ γε πάμπαν
ἦ μὲν τοὺς ἵππους τε καὶ ἅρματα ποικίλα χαλκῷ
πέμψον δʼ οἰωνὸν ταχὺν ἄγγελον, ὅς τε σοὶ αὐτῷ
νῆας ἐνιπρήσωσι, φίλον δʼ ἀπὸ νόστον ἕλωνται.
Ἀντίλοχος δὲ μάλʼ ἄγχι παρίστατο ποιμένι λαῶν.
Ἰδομενεύς· κρύφθη γὰρ ὑπʼ ἀσπίδι πάντοσʼ ἐΐσῃ,
αὐτῷ τοι μετόπισθʼ ἄχος ἔσσεται, οὐδέ τι μῆχος
ὡς σύ τʼ ἐϋφρήνῃς πάντας παρὰ νηυσὶν Ἀχαιούς,
ἀργύρεον κρητῆρα τετυγμένον· ἓξ δʼ ἄρα μέτρα
ἐν δʼ αὐτὸς κίεν ᾗσι προθυμίῃσι πεποιθὼς
νοστήσαντα ἄνακτα· ὃ δʼ ἐς στρατὸν ᾤχετʼ Ἀχαιῶν.
σῷ ὑπὸ δουρὶ πόλιν πέρθαι Τρώων ἀγερώχων,
ταῦτά κε πάντα πύθοιτο, καὶ ἂψ εἰς ἡμέας ἔλθοι
εἷος ὃ ταῦθʼ ὥρμαινε κατὰ φρένα καὶ κατὰ θυμόν,
ὡς ὄφελεν θάνατός μοι ἁδεῖν κακὸς ὁππότε δεῦρο
πολλοὶ δʼ ἐν τάφρῳ ἐρυσάρματες ὠκέες ἵπποι
Ἴλιον εἰς ἱερήν· τῇ δʼ ἀντίος ὄρνυτʼ Ἀπόλλων
ἐς μέσον ἀμφοτέρων συνίτην μεμαῶτε μάχεσθαι
μαιμῶσιν, καί μοι μένος ὤρορε, νέρθε δὲ ποσσὶν
ἐλλίσσονθʼ· ὃ δὲ μᾶλλον ἀναίνετο· πολλὰ δʼ ἑταῖροι,
τιμῆς ἠγοράσθητε· μὴ γίνεσθε δοῦλοι ἀνθρώπων.
ὅσσοι ἄριστοι ἔσαν· δύο δʼ οὔ πω φῶτε πεπύσθην
ἆσσον ἴτʼ· οὔ τί μοι ὔμμες ἐπαίτιοι ἀλλʼ Ἀγαμέμνων,
وَوَهَبْنَا لَهُ أَهْلَهُ وَمِثْلَهُمْ مَعَهُمْ رَحْمَةً مِنَّا وَذِكْرَى لِأُولِي الْأَلْبَابِ
فَوَقَاهُمُ اللَّهُ شَرَّ ذَلِكَ الْيَوْمِ وَلَقَّاهُمْ نَضْرَةً وَسُرُورًا
خُلِقَ الْإِنْسَانُ مِنْ عَجَلٍ سَأُرِيكُمْ آيَاتِي فَلَا تَسْتَعْجِلُونِ