- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Acts 3:9
- Reference check
- Tier 1
Show text
And all the people saw him walking and praising God:
Opening
Opening page.
Hebrew Ordinal
Showing 50 of 254 checked matches: 6 names, 248 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
And all the people saw him walking and praising God:
Moreover the word of the LORD came to me, saying,
Him God raised up the third day, and shewed him openly;
And the second row, an emerald, a sapphire, and a diamond.
And forgive us our debts, as we forgive our debtors.
ashvinaa sv R\Se stuhi kuvit te shravato havam
ta id devaanaaM sadhamaada aasann RtaavaanaH kavayaH puurvyaasaH
iishaanaaso naro amartyenaastaavi jano divyo gayena
yatrota martyaaya kam ariNaa indra suuryam
pra tvaa duutaM vRNiimahe hotaaraM vishvavedasam
sa nash citraabhir adrivo .anavadyaabhir uutibhiH
bhavaa varuuthaM gRNate vibhaavo bhavaa maghavan maghavadbhyaH sharma
prajaa te devaan haviSaa yajaati svarga u tvam api maadayaase
tava tye agne arcayo bhraajanto yanti dhRSNuyaa
yakSmaM shroNibhyaam bhaasadaad bhaMsaso vi vRhaami te
aa tam bhaja saushravaseSv agna uktha -uktha aa bhaja shasyamaane
οὔτέ τινα προμάχεσθαι Ἀχαιῶν ἔξοχον ἄλλων,
ἑλκομένας τε νυοὺς ὀλοῇς ὑπὸ χερσὶν Ἀχαιῶν.
ὀχθήσας δʼ ἄρα εἶπε πρὸς ὃν μεγαλήτορα θυμόν·
γαίης νέρθε καθεῖσε καὶ ἀτρυγέτοιο θαλάσσης·
ἐντροπαλιζόμενος ὀλίγον γόνυ γουνὸς ἀμείβων.
σοὶ ναίουσʼ ὑποφῆται ἀνιπτόποδες χαμαιεῦναι,
αἰνότατε Κρονίδη ποῖον τὸν μῦθον ἔειπες·
γίνεσθε οὖν μιμηταὶ τοῦ θεοῦ, ὡς τέκνα ἀγαπητά,
οἴχεσθον, μακρῇσι τετυμμένω ἐγχείῃσιν
αἰνότατε Κρονίδη ποῖον τὸν μῦθον ἔειπες;
Ἕκτορι χωρήσαντʼ, ἐπεὶ ἐκ θεόφιν πολεμίζει.
ὃν τέκομεν σύ τʼ ἐγώ τε δυσάμμοροι, οὐδέ μιν οἴω
ἰχώρ, οἷός πέρ τε ῥέει μακάρεσσι θεοῖσιν·
ὅς τε χερειότερος, ἐπεὶ οὔ πω πάντες ὁμοῖοι
τὸν δʼ ἀπαμειβόμενος προσέφη κρείων Ἀγαμέμνων·
ἡμεῖς δὲ μαχόμεσθʼ οἵ πέρ τʼ ἐπίκουροι ἔνειμεν.
τοσσάδʼ ἐνὶ φρεσὶν ᾗσιν ἀνέσχετο κήδεα λυγρὰ
αἰνότατε Κρονίδη ποῖον τὸν μῦθον ἔειπες.
τὸν δʼ αὖ Πηλεγόνος προσεφώνεε φαίδιμος υἱός·
τόφρʼ ὑμεῖς εὔχεσθε Διὶ Κρονίωνι ἄνακτι
ἀντίον εἶμʼ αὐτῶν· τρεῖν μʼ οὐκ ἐᾷ Παλλὰς Ἀθήνη.
ἔνθα δέ μιν ταύροισι καὶ ἀρνειοῖς ἱλάονται
τόσσον παντὸς ἀγῶνος ὑπέρβαλε· τοὶ δὲ βόησαν.
ὣς εἰπὼν Τρώεσσιν ἐκέκλετο μακρὸν ἀΰσας·
βήτην εἰς Ἔρεβος Σαρπηδόνος ἐσθλοὶ ἑταῖροι
οὐ χαίρει ἐπὶ τῇ ἀδικίᾳ, συγχαίρει δὲ τῇ ἀληθείᾳ·
αἵ τε κατὰ σταθμὸν ποιμνήϊον ἠλάσκουσιν
στῆ δʼ ἄρʼ ἐπὶ μελίης χαλκογλώχινος ἐρεισθείς.
μῆτερ ἐμὴ τὰ μὲν ὅπλα θεὸς πόρεν οἷʼ ἐπιεικὲς
Πάτροκλος δʼ ἑτέρωθεν ἔχεν ποδός· οἳ δὲ δὴ ἄλλοι
ὀχθήσας δʼ ἄρα εἶπε πρὸς ὃν μεγαλήτορα θυμόν·
τὸν δʼ αὖτε προσέειπε Θέτις κατὰ δάκρυ χέουσα·
μίσγεσθʼ ἀθανάτοισιν, ἔχω δʼ ἄχεʼ ἄκριτα θυμῷ.
قَالَ فَإِنَّا قَدْ فَتَنَّا قَوْمَكَ مِنْ بَعْدِكَ وَأَضَلَّهُمُ السَّامِرِيُّ