- Checked
- Reference checked
- Work
- King James Bible
- Language
- English
- Counted as
- Verse
- Reference
- King James Bible
- Citation
- King James Bible Matthew 5:2
- Reference check
- Tier 1
Show text
And he opened his mouth, and taught them, saying,
Opening
Opening page.
Hebrew Ordinal
Showing 50 of 239 checked matches: 11 names, 228 texts
Open a name or text for its reference. Text matches are checked source passages.
And he opened his mouth, and taught them, saying,
ino vaajaanaam patir inaH puSTiinaaM sakhaa
aaghaaTibhir iva dhaavayann araNyaanir mahiiyate
asmabhyaM gaatuvittamo devebhyo madhumattamaH
eSa somo adhi tvaci gavaaM kriiLaty adribhiH
tvam agne saprathaa asi juSTo hotaa vareNyaH
pra kavir devaviitaye .avyo vaarebhir arSati
aavitsi sarvaa oSadhiir asmaa ariSTataataye
yad indra raadho asti te maaghonam maghavattama
uto sahasrabharNasaM vaacaM soma makhasyuvam
imam indra gavaashiraM yavaashiraM ca naH piba
aa yonim aruNo ruhad gamad indraM vRSaa sutaH
atiihi manyuSaaviNaM suSuvaaMsam upaaraNe
yatrauSadhiiH samagmata raajaanaH samitaav iva
mimaati vahnir etashaH padaM yujaana RkvabhiH
mamed anu kratum patiH sehaanaayaa upaacaret
ἑξέτεʼ ἀδμήτην βρέφος ἡμίονον κυέουσαν·
γήμαντα μνηστὴν ἄλοχον ἐϊκυῖαν ἄκοιτιν
Τυδεΐδην δʼ οὐκ ἂν γνοίης ποτέροισι μετείη
Θήβην ὑψίπυλον· κατὰ δʼ ἔκτανεν Ἠετίωνα,
ποῦ τοι Δηΐφοβός τε βίη θʼ Ἑλένοιο ἄνακτος
τὸν δʼ ὡς οὖν ἐνόησε ποδάρκης δῖος Ἀχιλλεὺς
ὅν τινα τοῦτον ἄγει βεβλημένον ἐκ πολέμοιο·
ἀνδράσιν ἐν δηΐοισιν, ἐπεί σʼ εἴασεν Ἀχιλλεύς.
ὣς φάτο, κώκυσεν δὲ γυνὴ καὶ ἀμείβετο μύθῳ·
ἣ τόσα φάρμακα ᾔδη ὅσα τρέφει εὐρεῖα χθών.
ὥς ποτέ μοι μήτηρ διεπέφραδε καί μοι ἔειπε
ἐμμεμαὼς ἐπόρουσε κατακτάμεναι μενεαίνων,
δένδρεα καῖʼ, ἐν δʼ αὐτὸν ἵει πυρί· μὴ δέ σε πάμπαν
ὄφρα μὴ ἄσπερμος γενεὴ καὶ ἄφαντος ὄληται
δούπησεν δὲ πεσών· πυκινὸν δʼ ἄχος ἔλλαβʼ Ἀχαιούς,
ὣς εἰπὼν ἔμπνευσε μένος μέγα ποιμένι λαῶν,
οἳ δʼ ἐλελίχθησαν καὶ ἐναντίοι ἔσταν Ἀχαιῶν,
πρηνέες ἐξ ὀχέων, δίφροι δʼ ἀνακυμβαλίαζον.
ἅζετο γὰρ μὴ Νυκτὶ θοῇ ἀποθύμια ἕρδοι.
καὶ Πιτύειαν ἔχον καὶ Τηρείης ὄρος αἰπύ,
δῶκε δέ οἱ μάστιγα, μένος δʼ ἵπποισιν ἐνῆκεν·
τῇ ῥʼ εἶχεν Μενέλαος ἁματροχιὰς ἀλεείνων.
εἵλετο κρινάμενος τριηκόσιʼ ἠδὲ νομῆας.
ἄρκιον ἐσσεῖται φυγέειν κύνας ἠδʼ οἰωνούς.
ὅττί οἱ ὦκʼ ἤκουσε μέγας θεὸς εὐξαμένοιο.
ἐν δὲ πυρὶ πρήσαντες ἔβαν κοίλας ἐπὶ νῆας.
Κεβριόνης δὲ Τρῶας ὀρινομένους ἐνόησεν
Καρδαμύλην Ἐνόπην τε καὶ Ἱρὴν ποιήεσσαν
ὄψεαι αὐτὸς ἄγων· νῦν δὲ μνησώμεθα δόρπου.
ἣν ἄτην, ὅ τʼ ἄριστον Ἀχαιῶν οὐδὲν ἔτισεν.
οἳ δʼ ἐλελίχθησαν καὶ ἐναντίοι ἔσταν Ἀχαιῶν·
ὣς οἵ γʼ ἐμμεμαῶτε νέκυν φέρον ἐκ πολέμοιο
يَهْدِي إِلَى الرُّشْدِ فَآمَنَّا بِهِ وَلَنْ نُشْرِكَ بِرَبِّنَا أَحَدًا
ذَلِكَ نَتْلُوهُ عَلَيْكَ مِنَ الْآيَاتِ وَالذِّكْرِ الْحَكِيمِ